DEMA szabadidős honlapja
Ha van szabadidőd és érdekelnek a versek, idézetek, élettörténetek,fotók, ételreceptek, sms, smiley.....vagy csak egyszerűen kikapcsolódni vágysz, akkor lépj be és találd meg, ami érdekel....
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Irigyen nézed ha hiányzik őrjöngve, vadul kapsz utána Büszkeség, ha benned virágzik És másként tekintesz a világra Ha keresed, mindig elkerül Néha felbukkan sodró napokon Majd halványan újra elmerül Vagy szétfoszlik hetyke habokon - Padisah -
Amikor…. (B.-nek) Amikor lehunyod álmosan szép szemed. Amikor rám simul szelíden két kezed. Amikor a dolgos nappal átfordul az éjbe, Felemelem tekintetem a csillagos égre, Keresem a ragyogót, keresem a csillagod. Kereslek, mert fényed túlragyog. Minden szép napot. - Padisah - Eszperente szex lesz reggelente selymes testeden tekeregve kellemesen kelek reggelente kezed tenyerembe helyezem nyelvemmel nyelved szeretem szerelmem neked vezetem nyelvemet testedbe lehelem felveszem lenge testhelyzetem testemmel testedet felfedezem hegyes testem kezedbe veszed kezeddel kegyesen bevezeted testem testedben hemperegve percek telnek sebesen peregve selymes seggeden remegve egy cseppet sem merengve bevezetem testem beledbe megteszed velem kedvedre testem fejedhez vezetem ezerszer ezer gyermekem keverve selymes nedvemmel csepegtetem szerelemmel - Padisah - A kiskonyha (Nagyszüleim emlékére) A sparheltre dobott tengeri csutka, A jó pálinkát hozó mohos szilvafa, Dinnye mintás viaszkos vászonterítő, Stelázsiba rejtett pöttyös kávékiöntő, Az üveghez rakott elsárgult képeslapok, Nyikorgó szekrény tetején varrós doboz. Jó cirok után ásító seprűkötőgép Felette vidáman ébredő kisfecskék Álmosan falnak dőlő bicikli gangon A Kossuth rádió szól recsegő hangon Egy légy a firhangon át nézi a világot S egy másik a sarokban olvas újságot Az isten tudja hányadik buksi kutya, Az asztalon szalonna, kovászos uborka. Hozzá a kockás ruhába csavart kenyér, És lágyan simogató négy kérges tenyér. - Padisah - A nap első fénysugara, mely szemedben színeire bomlik szét, - Padisah - Izzadt, csapzott lélek veszted - Padisah - Ott vagyok a kövek alatt - Padisah -
Huncut fényt látok szemedben - Padisah - Szivárványszín buborékok,
Nőt akartam, belső késztetés - Padisah -
Ha álmomban vágyom két kezed - Padisah - Látok átlőtt, sebzett, vérző szívet Megnyúlt árnyék szalad tova
Vágyom az álmom, ha látom az ágyon
Vagy eltévedt esőcsepp, mi a lábad előtt ezer darabra hull
Egy jó szándékú kavics csupán, mire rálépsz,
majd félrerúgsz a pokol kapujában,
s az messzire elgurul.
Lassan elernyed feszült tested
Lágyan kucorodsz a hasamra
S én belesuttogom a hajadba. 
A levelek szélén csücsülök
És ha a szél átölel,
Füledben én fütyülök.
Tóparti fűszál tövén,
Bogárként lapulok.
S ha süt rád ezer napsugár,
Az vágytól fűtve én vagyok.
Ha autón rohansz hazafelé,
Vagy csak sétálsz a téren,
Talpad alatt a macskakő,
Én vagyok egészen.
Ott vagyok a fiókodban,
A számlák közt is ott lapulok.
Ha telefonod csipog egyet,
Azt hiszed én vagyok.
Ha kávéd kavargatva,
Cigifüstöt eregetsz.
A hamuban is én vagyok ott,
Mi a csikkről lepereg.
A kamrában a poros polcon
Én vagyok a bögre méz
Ha rám emeled tekinteted
Az aranylón visszanéz.
Ha nyári holdas éjszakán
Felnézel az égre tán
Ott ragyogom csillagként
S én is nézlek, nézlek ám.
Én vagyok a nagy szerelem
És a nem szűnő fájdalom.
Emlékekben vagyok jelen
Csak szemed ragyogni nem láthatom.
Csalafinta álnok kacsintást
Puha bársony két kezedben
Érzem az önző szorítást
Karmok mélyednek hátamba
Ahogy ott állok veled szembe
Fogam mélyed a nyakadba
Lefogod vagy én teszem be
Mint csodálatos gyöngyök.
Most egy szép nagyot látok,
Ahogy a kádban ücsörgök.
- Padisah -
Mézédes finom röpke éjszakát.
Azt hittem találok majd hozzá
Könnyűvérű olcsó harisnyát.
Később láttam, nem ez kell.
Igen, vastagon társat akartam.
Ezerfelé nevetve levelezve,
Sebzett lelkem rejtve takartam.
Volt, hogy felálltam, elég volt
Bántottak önjelölt írnokok,
Itt törtek elő belőlük az otthon
Elnyomott mormon hormonok.
Sokat láttam egy év alatt,
Ma vagyok egy éve itt.
Egyszerűen jó itt lenni,
De már nem keresek senkit.
Reggel eljön a végzeted
Ha álmomban ölel két karod
Megleszel, ha akarod
Ha álmomban simítom melleid
Reggel izzadsz percekig
De ha álmomban kávét nem hoznál
Menjél inkább dolgozzál! 
Látok egyet, aki mindent vihet
Látok bájt, ördögi szenvedélyt,
És látok felesleges szenvedést
Látok nappalt, látok éjjelt, álmot,
Bután önmagát sarcoló vámot
A szerelem a szemben olvas
Nem úgy, mint egy tizennyolcas
Nem is szép, és nem is ronda
Nem is gömb, és nem is kocka
Nem is kezdet, még nem is vég
A szerelem nem, nem betegség!
- Padisah -
Ablakból gyertyafény dereng
A lebukó álmos nap sugara
Békés félhomályt teremt
Búcsúzóul még benéz ránk
Lesi, hogy fürdünk a vágyban
Ahogy lágy ajkad rám talál
S fészkedben vonaglok lágyan
Tested feszül, karom ölel,
Halk sóhaj oson ki az ablakon
Hajolj, kérlek hajolj közel
Barázdát szátok a hátadon
Érzem ahogy nedvem vágyod
Ahogy csodát teszek a testeden
S gyönyör ezer csillagát látom
Ha a holdfény megcsillan a seggeden
- Padisah -
Szelíd tested és karomba zárom
Testeden minden ujjam szétszalad
S elveszek szemedben egy perc alatt
- Padisah -
Pislákoló csillagok közt kacsint,
És egy félszeg mosolyt dob a hold
A vízparti hullám nevetve legyint
S lépted nyomába csillagport hord
Ha átkeltél már a túlsó partra
Csillagporos lépted nyomát figyelem
Úgy olvad bele a félhomályba
Mint a soha meg nem élt szerelem.
- Padisah-
Szárnyakat vennék, pihe puha lágyat
Nem is csak kettőt, inkább mindjárt hármat
Erősnek kell lennie, tartósnak és szépnek
Ellent kell állnia mindenféle szélnek
Magamnak szeretném, de Te öltsd magadra
Életem fonalából felvarrom hátadra
Egy párat azért, hogy felemelhess engem
A harmadikkal finoman takard be a testem.
- Padisah -
Végül két-két sort kivettem:
Fehéret, újat, legyen viaszkosan fényes
Nem kell a túl puha. Nem vagyok rá kényes
Kettőt, hogy szállhass, ha repülni vágysz
Egyet mely lelkemre védőn, óvón vigyázz odafenn az égen.
Ifjan feszesen a strandra járt,
Harsány nylon bőr új ruhában.
Vidám színekkel rejtette el,
A divatos dolgokat magában.
Később kicsit fakóbb volt már,
Gyermekjátékkal lett tele.
Néha zörgött is egy kicsit,
Amikor a suliba könyveket cipelte be.
Most már csak egy vén szatyor.
Kopottas már, nem harsányak színei.
Itt-ott lehorzsolt, szakadtas,
De boltból még a répát haza viheti.
Az ő dolga, hogy mi van benne
Nem kell nevetni szapulva.
Te is leszel még vén szatyor,
Vagy akár fonnyadt répa.
- Padisah -
az ősz fák ruháját fosztja
szél mutat utat a leveleknek
mint csapongó juhászkutya
a fázós lusta verebeknek
öreg csontos fás tőkéken
dagadt szőlőszemek nevetnek
csak a lenyugvó nap tudja
mit hoz a tél a verebeknek
messzire mentek a fecskék
de majd tavasszal visszatérnek
búcsút intve csípős reggeleknek
új nyarat, új álmot mesélnek
- Padisah -
Ne sírj, ez még nem a vége,
Fogsz még repülni, mint madár.
Csak izzadt ruháját mossa,
Felfrissül, megújul a nyár.
Most esik. Csendesen, szépen
Elmossa a rögös út porát.
Felhők ontják a lágy esőt,
S töltik a szerelem poharát.
Még nincs itt az ősz,
A nyár még kibontja vágyaid
Nem jött el az idő neked,
Ne add fel hiúnak hitt álmaid.
Ha eljön majd, szép lesz az is
Színes csodaszép világ
Akkor is fog nyílni még
Titkon egy-két virág.
Ha majd eljön az ősz,
Megérzed majd a szelet.
Emlékedben a kacér nyár,
Majd vidáman nevet.
A tél még nagyon messze van,
A természet levetti ruháját,
Akkor fogod látni majd
gyönyörű szép báját
Csak aludni tér a természet,
Napfényben, esőben fürdik.
Hóból készült dunyhájában,
Akkor is szép, ha alszik.
- Padisah -
Jó az ha, lángoló lelkedre hamiskás lámpaolaj lennék?
Ha álmodban, vágyak közt mindent magamhoz vennék?
Miért hagynád, hogy a hátadra hamis szerelmet fessen
A köréd fonódó, őrülten vad játékot táncoló testem?
Csak olaj vagyok a tűzre, melyet annyira vágysz talán.
Csak képzelet szülötte talmi címzetes vad vagány.
Jobban fájna, ha odavetnéd magad? Így pőrén elém.
Mintha inkább Te lennél az, ki sohasem lesz az enyém?
- Padisah -
Kívánj...
Innen messze születtem
Porból gyúrtak a csillagok
Te még nem látsz engem
De én tudom, kész vagyok
Bolygók vonzák testemet
Hozzád küldtek az égiek
Nekem ez a végzetem
Akkor is, ha nem hiszed
Amíg átfutok az égen
Kívánj szépet, nagyot
Mert én elégek teérted
Hisz hullócsillag vagyok
- Padisah -
Nézem, ahogy fagyos havon csillan a fény
Érzem, ahogy átölel és megcsavar a szél
Nem adom magam, nem öl meg a bánat
Több vagy Te annál, mit bárki kívánhat
Fújj szél! Fújd el a bánatom
Ess eső! Szívem mosdatom
Süss nap! Még süthetsz, én hiszem
Fagyó jég.. Fagyaszd meg a szívem.
Koppanó esőcsepp a csókod arcomon
Átázott kabátban az ölelésed hordom
Belém karolj napfény, húzz az ég felé
Legyen ez a nap, legyen a szerelemé
Fújj szél! Fújd el a bánatom
Ess eső! Lelkem mosdatom
Süss nap! Még süthetsz, én hiszem
Fagyó jég.. Még ne törd meg a szívem.
- Padisah -
Altató
Falu széli kiserdőben sűrű fák között.
Pók anyó a pici póknak hálózsákot köt.
Medveanyó mesét mond a kicsi bocsoknak
Szájtátva hallgatják, most nem locsognak.
Rókamama dallal altatja a kicsit.
Béka néni vartyog néha álmában egy picit
Cinegéné ül a fészkén, éjjel nem csiripel.
Vakondfi is alszik már a föld alatt picivel.
Csillagok közt nagy pocakkal világít a hold
Vacsorázott, pizsamáján ott virít egy folt.
Napocska is alszik már, szépet álmodik.
Felhőből font paplanjában holnap hajnalig.
- Padisah- 
Nem vagyok béka, te sem vagy királylány
Nem vagy égbolt és én sem szivárvány
Ne nézz kavicsnak, amin taposhatsz,
És ne láss engem üresnek, laposnak.
Nem vagyok híd és te sem vagy folyó
Bokrod ágán nem én vagyok bogyó
Nem vagyok tető a házad felett
Ember vagyok, aki tőled elmehet
Ne számíts rám, ha eláztat egy zivatar
Nem én vagyok az, ki a koszból kivakar
Nem melegítelek, ha a lelked fázik
Ne gondolj rám, ha valami hiányzik
Nem vagy vitorlás, én nem vagyok tenger
Nem vagy pirkadat, s nem leszek reggel
Nem vagyok hegedű, ne játssz rajtam
És nem érdekel, ha veled baj van.
Ha nap szikkaszt, ha ellenem fordul a világ
Ha bőrig ázom miattad, szél, ha arcomba vág
Ha gyilkos szavaidra villám sújt le az égből
Nekem akkor is elegem van az egészből
Nem vagyok csepp, mit tenger habja kiemel,
Hópihe sem vagyok, mi ajkadon olvad el,
Nem vagyok homokszem sivatagi szélben.
És nem vagyok csillag sem odafenn az égen.
Nem vagyok nyúl, kit kalapból ránthatsz elő.
Árnyék vagyok csupán, akin nem foghat az idő.
Nyomomat a porban porral lepi be a szél.
Hangom helyet szemem pillantása beszél.
Légvár sem vagyok, amit kósza szél elfújhat
Kártyalap sem, melyet egy pakliból kihúzhatsz
Könnycsepp sem, mi arcodon lecsordul,
Egy vagyok én is, aki tőled elfordul
Nem vagy a bogaram és én se a tubicád,
Se a galambod, se a cirmos kiscicád,
Nem vagyok angyalod és te sem vagy ördög.
Ne halld meg kérlek, ha néhanap dörgök.
Nem vagyok szolgád, mely minden kérést les,
Ne parancsolj nekem, ne légy velem heves.
A magam útján járok, nem kell, hogy vezess.
Ha ezt nem érted meg... Térdelj le és ..........!
- Padisah-