áramoltatom az erőt...

a fejem már felemeltem..

.lassan feltápászkodok...

sarkamra ülök...

elmerülök magamban..

megízlelem ami bennem dübörög...

megkóstolom a fájdalmat...

megsimogatom a szépet...

figyelem ahogy hegesedik a lelkem....

.és szép lassan talpra állok..

enyúlok, vértjeim darabjaiért felhelyezem őket...

szíjaikat szorosra húzom..

.és ha mind a helyén lesz...

tartásuk erejéből merítve egyenesre igazítom a gerincem...

tiszta pupillákkal nézek szemébe mindenkinek...

 

és adok....

 

ki mit érdemel...

 

-Szellemlovas -

 

 

 

 

 

- Draco! Nehéz Sárkánynak lenni?

A sárkányfő lustán fordul a gyereklány irányába.

 Hasra fordult a szunyókálásból, vaskos állát a mancsába támasztja, és nézi ahogy cserfes Csillaga a fűben virágokkal babrál.

- Sárkánynak lenni nem nehéz. Az vagy és kész.

 Persze vannak sokféle emberek, van aki szeret, és van aki nem.

- De nehéz annak lenni?

- Nem. Ne nehéz. Van hogy azt teszem amit szeretek,

máskor meg azt amit kell. Nem felelhetek meg mindenki

szíve vágyának. Van aki utál, van aki szeret, van olyan is

aki fél tőlem, és van olyan is aki rajong azért hogy legyek.

 Nem vagyunk egyformák, és ezt el kell fogadnom.

- Te mindent elfogadsz. Miért?

- Mert így érzem helyesnek.

- És boldog vagy?

- Igen..... Talán...... Nem tudom!

- Szerintem nem vagy boldog! Olyan szomorúságos a szemed.

 Meg mostanában nem is vagy nevetős, meg dúdolós.

- Elfáradtam egy picit.

- Akkor mért nem alszol? Bár Te mindig alszol, meg lustulsz, meg horkolol. Nem győzöm simogatni az orrod hogy hagyd abba, mert a horkolásoddal elijeszted az összes madarat!

Ha ennyit alszol akkor hogy-hogy fáradt vagy?

Vagy nem is alszol? Megint csiribákolsz?

Ááá tudom azért vagy fárad,t mert megint csatáztál

a Hollóhajúval! Az fárasztott le!

- Nem Pillangó. Nem az.

Tudod kölyöksárkányként nagyon rossz voltam.

Voltak körülöttem emberek, de mivel nem egyedüli voltam,

vagy nem a legszebb, vagy az egyetlen, vagy a legkisebb,

rám soha nem figyeltek. Vagyishogy nem éreztem,

 hogy figyelnének, vagy szeretnének. Mindig volt egy másik, aki szebb volt...okosabb volt...rangidősebb volt...meg ilyenek.

Én nagyon szerettem volna, ha velem is foglalkoznak...

ha odafigyelnek rám. Ezért rossz voltam. Nagyon akartam, hogy szeressenek. Hogy én is legyek valaki a szemükben.

Először sokat tanultam. A varázslók kik a tudást adták... szerettek. Beszéltek hozzám, bátorítottak, ösztökéltek, ha lusta voltam.

Nagyon szerettem a varázslótanítókat! Ott éreztem először,hogy fontos vagyok. Rájöttem, hogy a tudás hatalom.

Aztán kinőttem a varázstanodából, és hiába volt a tekercsen az,hogy kiváló az eredményem, nem voltam több mint egy sárkány.

A tudásomra senki nem volt kíváncsi. És jött a háború,

ahol ember irtott embert. Szörnyű volt látni, hogy saját

fajtájukat irtják. Akkor találkoztam más sárkányokkal,

akik hitték, hogy segíteni tudnak, akik akartak segíteni az embereknek.

Én gyengébb voltam náluk. Talán nem is voltam sárkány a szemükben,hanem valami csenevész gyík, vagy egy piciny kígyócska.

De segíteni akartam. Segíteni, mert én tudtam milyen rossz egyedül.

Ezért megint tanulni kezdtem. Megtanultam, hogy kell repülni, hogy élesíthetem meg a karmaim, hogy hova harapjak, hogy hol van a lovagi páncélon gyenge rész. És segítetem. Akkor kaptam a nevem is.

Akkor lettem igazi sárkány. Mert már volt olyan e világon,aki hitt bennem, aki azért szeretett mert az vagyok aki vagyok. Megértettem, hogy azért mert olyan vagyok amilyen, és azt éltem meg amit, nem szükséges mindenkinek ezt megélni. Tudom milyen az, amikor bármit teszel, nem kapsz elismerést, amikor a sikereid letudják egy legyintéssel, amikor nem figyelnek rád, amikor csak vagy a sok tucat közt, amikor csak a rossz tetteid mutatják, hogy létezel, mert azokat büntetik. Ezért visszavonultam.

Maradok sárkány.

Adok annak aki elfogadja, figyelek rá, segítek, óvom, és igen...néha csiribákolok is érte. Azért mert én nem kaptam meg amire vágytam azért én még megadhatom. Segíteni tudok....és akarok is.

- De most mégis olyan izés a szemed, mint aki mindjárt sír. Ha sárkány vagy akkor miért sírsz? Hisz erős vagy!

Vagy nem jó most a kedved?

- Nézd el nekem pici lány! Azért néha nekem is hiányzik, hogy valaki szeressen...hogy megöleljen, hogy megsimogasson.

Hogy tudjam jót tettem. Hisz én is csak egy sárkány vagyok.

A piciny ujjak utolsót fonták a virágokon, összeállt a koszorú.

A rét legszebb virágai alkották, színes volt, zöld, és tündöklő.

Pillangó a sárkányhoz lépett , lábujjhegyen pipiskedve nyúlászkodott,hogy felérjen hozzá. Draco a rét zöldjére hajtotta állát, villás nyelve körülfonta a karcsú derekat megtámasztván az erőfeszítésben.

A fejre szuszakolástól megbomlott a koszorú, virágszirmok hullottak a pikkelyek közé, apró ujjak igazgatták a szarupáncélt, gyűrték a füleket.

És végre a helyére került. Megkoronázódott a fej.

- Most szépséges vagy! Csak ne mutogasd a fogaid!

- Köszönöm kislányom. Gyere velem a tóhoz hadd nézzem mi szépet csináltál nekem.

-Szellemlovas-

 

Érdekes dolog hogy ma, midőn hazafelé tartottam

 olvasgattam kézzel rótt naplóm, és rá kellett jönnöm

mennyire megvakultam az elmúl időben.

Találtam egy bejegyzést tőlem, miszerint:

"-Ha hisznek bennünk, mi is könnyebben hiszünk önmagunkban.

Viszont ha hiszünk önmagunkban, mások is hinni kezdenek bennünk."

Az elmúlt egy évem másról sem szólt, mint vernyogásról,

 hogy nincs, aki mellettem állna, segítene,

társam lenne a bajban, örömben.

Nincs, aki megérintene őszinte szerelemmel.

Holott ott voltak Ők, csak hitem vesztével értetlenül álltak

 és tán elkezdtek Ők is kételkedni.

Biztosan felmerült bennük, hogy vajon hol is vagyok valójában?

 Miért nem teszek semmi régi "Szélesest".

Hát szó, ami szó, cvíder egy év van mögöttem.

Nagyon sok probléma.... lelki, testi bajok.

De mikor olvastam a bejegyzésem marhára rájöttem

mekkora egy lúzer vagyok.

Régen is voltak meredek korszakaim.

Voltam ennél már mélyebben is.

És mégis viszonylag épeszűnek öregedek.

Akkor mi a gáz most.....?

Ja, kérem, hogy inkább nyavalygok, hogy így meg úgy,

 mint hogy előrángatnám azt a pimasz fiatalembert,

 aki valaha olyannyira élvezte az életet.

És közben csodálkozom, hogy egyre kevesebben

szavaznak bizalmat nekem.

Nem értem magam....

Nagyon nem....

 

-Szellemlovas-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Szellemlovas-Árnyékszellem..1
DEMA szabadidős honlapja - © 2008 - 2024 - dema.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat