http://erikamandala.blogspot.com/?zx=172421e3676c419c

 

 

Kovács Erika as. Málna 

 

Nagyon szeretem az írásait….lelkemből szólnak…

 

 

 

 

előbb

 

elképzeltem a lehetetlent

majd koldultam hozzá hitet

ahol voltak apró

de fontos kereszteződések

és az egyikben

egyszer csak átnyúltam érted

 

- Málna -

 

 

 

 

Igaz..

előbb csak az emlékezet peremén

de tovább feszegettem a látványt

és behatoltam  magánszférádba

majd olyan 'őrületesen'

talán már esze-menten

hiányomat

egy mozdulattal kitúrva

beléd bújtam

 

hogy

 

szerethess

 

szerethessek

 

 

- Málna -

 

 

 

fehér inged

 

 

 

Álmomban levettem fehér-inged

és erős mellkasodra tettem

vágyódó meztelenségem.

Lehunyt szemed alatt vibrált a vágy

mozdultam, vagy mozdultál,

de egymásba fonódtunk.

Légzésem felgyorsult és ölemmel,

vagy lelkemmel…(?)

magamba szorítottalak,

majd hajamba tépett

a részegítő sikamlós reggel

és sárgás-barna szemeiddel

sírtam fehér ingedért…

 

 

 

Tudod Te, hogy szemem

tegnap is rajtad felejtettem?

És, hogy álmomban hozzád bújva

majdnem kitakartalak?

Szemlesütve álltam,

úgy szégyelltem remegő ajkam,

mégis odapróbáltam magam mellkasodra.

Pont szíved felé és fejem is odafért.

Tudod Te?

Nem.

Ne is tudd meg soha,

mert féltelek.

Leginkább magamtól,

hogy életre keltelek...

 

- Málna -

 

 

 

Tudod, mindig lesz egy pillanat

egy gazdátlan gondolat,

amikor rám találsz és én rád.

Ilyenkor csendben

lopva körülnézünk,

mert nem kell, hogy lássa a világ

miként suhan át

két szív között

egy apró simogatás.

Talán lehunyjuk szemünk,

mert minden perc egy néma vallomás.

Kezeddel átöleled nyakam,

és megkeresed arcomon

őrült világunk lopott pillanatait,

majd lelkeink

szorosan össze ölelkeznek

 

...

 

Kabátunk összébb húzzuk

ki ne essen magányunk

és tovább lépünk...

 

egy másik pillanatba...

 

- Málna -

 

 

 

szeretem

 

szeretem belső hangom

 

- bármikor  elszomorodom

vagy  feladni akarom -

mindig gyengéden lelkembe súgja:

- csak még egyszer ......magunkért!

utoljára...

 

- Málna -

 

 

 

bizonyos napokon

 

Olyan régen hiányzol

- és bizonyos napokon

egészen el tudom hitetni magammal,

hogy még bírja  tekintetemet

testmeleged -

és ilyenkor mindig nézlek

csöndben

félszegen ...

 

- Málna -

 

 

csendes kert alatt

 

ma eljátszottam egy gondolattal

a csendes kert alatt

de látván esztelen  testem

leplezetlen zihálását

majdnem elátkoztalak

mégsem tettem

inkább zokogva öleltem

szerencsétlen szívverésed

egyre szorosabban

mielőtt elejtem

hiszen olyan parányi

hogy bele sem fértem...

 

- Málna –

 

 

 

talán

 

 

meg kellene szólítanom a szilánkokat

talán el kellene mondanom nekik,

hogy mennyire szúrnak, fájnak,

amikor húsomba fúródva táncolnak

kopott hegedű bűnös dallamára...

 

 

ha megérinteném őket

óvatosan,

ahogy az elhagyott  fákat szoktam

és belélegezném

amit mondani akarnak...

 

 

ha megbocsájtanék

helyetted

a bennem lecsupaszodott lelkednek,

megérthetném az enyémet

és  szédült könnyeimet

a  kínzó csendemben

 

 

talán ha megérinteném a szilánkokat

lassan

óvatosan

hogy ne fájjon neked se...

 

- Málna –

 

 

…..

sosem kopogsz

mindig  érkezel és leülsz

csöndben vagy

nem kérdezel

én sem

csak ülünk

egymással szemben

már nem tudom hova nézzek...

- vágyak vagyunk

reszkető légzések csupán -

fáj  jelenléted

súgja lelkem

megsimogatod

és átsétálsz árnyékomon

pedig az is fáj...

 

 

- Málna -

 

 

Oldal: Kovács Erika:Málna kavicsai...
DEMA szabadidős honlapja - © 2008 - 2024 - dema.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat